Alba s touto skladbou:
Se Kép,Se Hang,
Zivatar egy nyári éjjel hív,
hogy bőrigáz.
Az élet mindig akkor szép,
ha minden perce zajlik még.
Fut az idő, kattog bennem
téged is felráz.
S ha túl húznánk a vekkerét
egy új világban ébrednénk.
Vihar után néma csendben
minden ember vár.
Itt bármi megtörténhet még
nyitva áll a messzeség.
Lebegünk a föld felett,
így fentről minden más.
A minket sodró déli szél
tudja hol van az újabb cél.
Hétfőn még nem lesz késő,
hogy kedden csak nézzük kérdőn,
hogy szerdán a képzelet szárnyán
indul végül.
Számolj vissza az ég fenn tiszta,
s mi rajta készen várunk,
bár minket hívnak.
Hajtóművünk felpörgettük,
s ha megszöknénk a fénnyel
az űrből inthetünk majd.
Nem ismer lehetetlent
ez a telhetetlen vágy.
Én mindent megpróbáltam már,
de te mondtad, hogy nincs határ.
Sok időbe telt, de végül
megmozdult a föld.
Csak érkeztünk és indultunk.
Térképet mi rajzoltunk.
Hétfőn még nem lesz késő,
hogy kedden csak nézzük kérdőn,
hogy szerdán a képzelet szárnyán
indul végül.
Számolj vissza az ég fenn tiszta,
s mi rajtra készen várunk,
bár minket hívnak.
Hajtóművünk felpörgettük,
s ha megszöknénk a fénnyel
az űrből inthetünk.
Hétfőn még nem lesz késő,
hogy kedden csak nézzük kérdőn,
hogy szerdán a képzelet szárnyán
indul végül.
Hétfőn még nem lesz késő,
hogy kedden csak nézzük kérdőn,
hogy szerdán a képzelet szárnyán
indul végül.
Számolj vissza az ég fenn tiszta,
s mi rajtra készen várunk,
bár minket hívnak.
Hajtóművünk felpörgettük,
s ha megszöknénk a fénnyel
az űrből inthetünk.
Számolj vissza az ég fenn tiszta,
s mi rajtra készen várunk,
bár minket hívnak.
Hajtóművünk felpörgettük,
s ha megszöknénk a fénnyel
az űrből inthetünk majd.
